Adatkezelési tájékoztató

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Az általunk kezelt információkat – az adatvédelmi törvény előírásainak megfelelően – szigorúan bizalmasan, a legmagasabb védelmi besorolással, kezeljük. Azokat a legteljesebb körültekintéssel óvjuk az illetéktelenektől. A tevékenységünktől eltérő “Harmadik” félnek való adatszolgáltatás, csakis a törvényben előírt esetekben történhet meg.

Portálunk ‑ www.gazdagodjon.hu – használata szempontjából kétféle felhasználót különböztetünk meg. Egyrészt lehetnek információt kereső, a társaságunk szolgáltatásai iránt érdeklődő eseti látogatóink, illetve Ügyfeleink (a továbbiakban Ügyfél az, akinek a továbbiakban bármilyen űrlapot (pl.: regisztrációs, adatközlős, stb…) kell kitölteniük.

Az eseti felhasználók fizikai (nem internetes) elérésére alkalmas adatait kizárólag akkor gyűjtjük, ha az adott szolgáltatás akció jellege ezt nélkülözhetetlenné teszi. Ezen adatokat csakis erre, a felhasználó által előzetesen jóváhagyott célra használjuk fel, harmadik fél részére semmilyen körülmények között nem adjuk át (kivéve a vonatkozó törvények által előírt eseteket).

Az Ügyfeleink által hozzánk eljutott információkat szigorúan bizalmasan kezeljük, azokat a legteljesebb körültekintéssel óvjuk az illetéktelenektől. Harmadik félnek való kiadásuk csakis az adatvédelmi törvényben előírt esetekben történhet meg.

Azokat az információkat, amelyek az Ügyfelek egyedi elérésére alkalmasak (mint például az e-mail címeket, telefonszámokat) csakis Ügyfeleink előzetes jóváhagyásával és a jóváhagyott célra vesszük igénybe. Amennyiben szolgáltatás-kínálatunk bővítése ezt szükségessé teszi, esetenként, nem kiemelkedő gyakorisággal, tájékoztató anyagokat küldünk részükre.

A felhasználói és Ügyfélaktivitással kapcsolatos IP cím információkat társaságunk automatikusan nem tárolja.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a szerződéskötésre vonatkozó ajánlattal (a továbbiakban: ajánlat) kapcsolatos adatszolgáltatás önkéntes, azonban az ajánlatban megjelölt egyes adatok szolgáltatása a szerződés érvényes létrejöttéhez nélkülözhetetlen.

NoRisk Hungary Biztosítási Alkusz és Pénzügyi Tanácsadó Zrt., valamint az érintett intézmények (pl.: Biztosító, Pénztár, Hitelintézet és egyéb szolgáltató (a továbbiakban együttesen: Adatkezelők) az üzleti ajánlat/vásárlási szándék (függetlenül attól, hogy az milyen szolgáltatás igénybevételre vagy termékvásárlásra irányul, a továbbiakban: Ügylet) megtétele során megadott adatoknak az alábbiakban részletezett módon történő kezeléséhez való írásbeli hozzájárulást megadottnak tekinti.

A későbbi Szerződő, vagy Vásárló ajánlatának megtételével egyidejűleg kijelenti, hogy rendelkezik az Ügyletben esetlegesen megnevezett harmadik személy(ek) hozzájárulásával ahhoz, hogy az Ügylettel kapcsolatban megadott adatai(ka)t, továbbá ezen adatok megváltozása esetén a megváltozott adatokat, az Adatkezelők az alábbiakban részletezett módon kezeljék és – a szolgáltatás nyújtása céljából és az ahhoz szükséges mértékben – együttműködő partnereinek továbbítsák.

Jelen tájékoztató értelmében Ügyfélnek tekintendő mindaz a természetes vagy jogi személy, aki/amely az Adatkezelők számára szerződéses ajánlatot tesz (pl.: a Szerződő vagy Vásárló), illetve az Ügyletben érintett harmadik személyek (pl.: különösen, de nem kizárólagosan: a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, az Adatkezelők szolgáltatására jogosult más személy).

——————————————————————–

(1) Az ajánlattétel során megadott valamennyi adat üzleti és/vagy biztosítási titoknak minősül (a továbbiakban üzleti titok).

(2) Az Ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat az Adatkezelő a (3/a) bekezdésében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

(3/a) Az Adatkezelők ügyfeleinek azon üzleti titkait jogosult kezelni, ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, a biztosítási tevékenységről1 (továbbiakban: Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

(3/b) A (3/a) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést Adatkezelő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3/c) Az üzleti titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli az Adatkezelők tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz az ajánlattal, illetve a később létrejövő szerződéssel kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(4) Az üzleti titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

(4/a) az Ügyfél vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

(4/b) a vonatkozó törvényi rendelkezések alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

(5) Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

(5/1/a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

(5/1/b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

(5/1/c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,

(5/1/d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,

(5/1/e) a (5/2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

(5/1/f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

(5/1/g) pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban a biztosítóval, pénztárral befektetési szolgáltatóval, a biztosítás– és hitelközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

(5/1/h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

(5/1/i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

(5/1/j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

(5/1/k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

(5/1/l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával,

(5/1m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,

(5/1/n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval

(5/1/o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

(5/1/p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli Adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,

(5/1/q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

(5/1/r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

(5/1/s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

(5/1/t) a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(5/2) Az (5/1) bekezdés ‑e) pontja alapján a üzleti titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(5/2/a) Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(5/3) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét, ha az Adatkezelő által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(5/3/a) Nem jelenti a üzleti titok sérelmét, ha a Adatkezelő által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(5/4) Az Adatkezelő az (5/1) és (5/6) bekezdésekben, a (4), és a (7) pontban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5/5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5/6) Az Adatkezelő a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakba: BTK) törvényben foglaltak szerinti,

(5/6/a) BTK-ban foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

(5/6/b) a BTK szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

(5/7) A üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha az Adatkezelő az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(5/8) Nem jelenti a üzleti titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

(6) Az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

(6/a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot,

(6/b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben 2007. évi CXXXVI. törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

  1. Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az Adatkezelő által

(7/1) harmadik országbeli Adatkezelőhöz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó (harmadik országbeli adat kezelő) szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben, ha

(7/1/a) ha az Adatkezelő ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, valamint

(7/1/b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

Az üzleti titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Továbbá,

(7/3/a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

(7/3/b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

(7/3/c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

(7/3/d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(7/4) Az (7/3) bekezdésben meghatározott adatok átadását az Adatkezelő az üzleti titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

(8/a) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5, azaz öt, év elteltével, a (2) pont alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20, azaz húsz, év elteltével törölni kell.

(8/b) Az Adatkezelő az érintett személyt nem tájékoztathatja a (5/1) bekezdés ‑b); ‑f) és ‑j) pontjai, illetve az (5/6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(8/c) Az üzleti titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli az Adatkezelő tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

(9) Az Adatkezelő a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

10/1. Az Adatkezelők a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(10/2) Az Adatkezelő köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzá járulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(10/3) Az elhunyt személyhez vagy megszűnt vállalkozáshoz kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(10/4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

(10/5) Az Adatkezelő köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(10/6) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(10/7) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.